bolyongó

a_gran_paradiso_kecskei - [A Gran Paradiso kecskéi]

vamsan@undisclosed.example.com (vamsan) — Sat, 06 Jun 2026 09:49:05 +0000

A Gran Paradiso kecskéi

Apám-helyett-apám Árpi mondogatta mindig, hogy a kecske az egy borzalmas állat, mert mindent, de tényleg mindent felzabál, amit elér, és sajnos mindet, de tényleg mindent elér. Meg azt is mondta, de ezt már csak a teljesség kedvéért írom ide, hogy a birkanyájba mindig kell egy kecske, mert ő a sok birka között a professzor.

Egyébként ez nem tudom, hogy jön ide, csak úgy eszembe jutott, a képeket nézegetve, és azon töprengve, hogy vajon hány embert érdekelhetnek még ezek a gyagya állatok – rajtam kívül.

Gran Paradiso Park

A 19. század elején az alpesi kőszáli kecskék létszáma az intenzív vadászat okán drámaian lecsökkent. Vadászták őket sportból (soha nem tudtam megérteni, hogy az ilyen, értelmetlen gyilkolászást miért kell „sport”-nak nevezni), és azért, mert úgy vélték akkoriban, hogy a kecskék egy kis kereszt alakú csontja megvédi őket az erőszakos haláltól. (Ezeknek az embereknek az utódai ma minden bizonnyal éjszaka, a tévé előtt kuporogva a távgyógyítókat hívogatják emelt díjjal.)

Mindenesetre 1856-ban a területet Gran Paradiso Park néven védetté nyilvánították, megóvva így az állatokat a kipusztítástól – akkor már csak nagyjából 60 példány élte túl a talizmán-fetisisztákat. Ez volt Olaszország első nemzeti parkja, mely egyébként Piemont és Aosta-völgy régiók határán található, a francia határ mentén, az Alpokban. A határ túloldalán, Franciaországban terül el a Vanoise Nemzeti Park, és így, mivel a két park összeér, ez Európa legnagyobb kiterjedésű védett területe. A park területén többek között 57 gleccser is található, és néhány duzzasztógát:

A kecskék létszáma a történelem zivataraiban is meg-megbillent, a mélypont a 2.világháborút követően a 419 példány volt, de ez a szám a védettségüknek köszönhetően mára nagyjából 4000-re emelkedett.

Nyáron rendszerint az emberek számára elérhetetlen meredek, szakadékos hegyoldalakon tartózkodik. Legtöbbször a hegy árnyékos oldalát választja. Télen mélyebbre szoktak leereszkedni. A nőstények és a gidák minden évszakban alacsonyabb övben élnek, mint a bakok, amelyek annyira vonzódnak a nagy magassághoz, hogy csak a táplálék hiánya és a legnagyobb hideg kényszerítik őket a mélyebbre való leereszkedésre. A nyári hőséget a kőszáli kecske sokkal kevésbé tűri, mint a kemény téli hideget, amellyel szemben szinte érzéketlen. A 6 éven felüli bakok a hegység legmagasabb helyeit foglalják el és mindjobban elkülönülnek fajtársaiktól. Végül a legszigorúbb hideggel szemben is annyira érzéketlenné válnak, hogy egészen fenn a magasban gyakran szembefordulnak a viharral, szoborként állva a kiugró sziklákon. Wikipedia: Alpesi kőszáli kecske

Ha úgy gondoljuk, hogy a parkba ellátogatva esélyünk sincs pár fényképet kattintani ezekről a jószágokról, részben akár igazunk is lehet. Nyáron ugyanis felszívódnak a hegyek közé, télen meg kinek van kedve a dermesztő hidegben és hóban kecskék után kujtorogni?

Nos, szerencsére van ezeknek az állatoknak is egy gyengéjük: a só (mert a vén kecske is..). Sót nem sok helyen találnak, pedig nagyon szeretik. Nézzük meg alaposabban az előbbi völgyzáró gát fotóját:

Aztán még közelebbről:

Lebuktak. A gát réseiben a só (meg még néhány egyéb, számukra csemege ásvány) kivirágzik, és ez nagyon bejön a kecskéknek. Annyira, hogy a buzgón fényképező turistáktól sem riadnak meg.

Egyetlen más kérődző sem vált alkalmassá annyira a legmeredekebb hegyek megmászására, mint a kőszáli kecskék általában és különösen az alpesi kőszáli kecske bakja. Ez a bak gyorsan, kitartóan és csodálatraméltó ügyességgel mászik és hihetetlen biztonsággal és gyorsasággal kúszik fel olyan sziklafalon is, amelyen semmilyen más emlősállat nem tud megkapaszkodni. A sziklafal legapróbb egyenetlensége, amelyet emberi szem közelről is alig vesz észre, elegendő neki, hogy arra biztonsággal rálépjen. Egy sziklahasadék vagy egy kis lyuk számára szinte lépcsőfokként szolgál. Patáját ezekben a résekben olyan biztosan és szilárdan helyezi el, hogy a legkisebb helyen is fenn tudja magát tartani. Ilyenkor annyira szét tudja feszíteni csülkeit, hogy talpfelületét az eredeti háromszorosára növeli. Ugróképessége rendkívüli. Míg az ugyanezen a sziklás terepen közlekedő zergéknek ide-oda kell ugrálniuk, hogy az egyensúlyukat megtartsák, a kőszáli kecske egyenes vonalban tud haladni.
Wikipedia: Alpesi kőszáli kecske

Tehát nem kell őket nagyon félteni, hogy lepotyognak onnan, arról a meredek gátfalról, aminek láttán minket (engem legalábbis) jórészt csak a tériszony kerülget.

google.maps

A kecskés gát a maps-on:

UI

És* ha már a „furcsa” szokásokat felvevő állatoknál tartunk, az ázó makákók megvoltak már?

A legutóbbi bejegyzések a blogon

Ebolajárvány Kongóban
Amikor egy naperőmű teszi oázissá a sivatagot
Boeing 737 MAX / MCAS
Csernobil árnyéka: Negyven évvel a katasztrófa után
A Mars Climate Orbiter (MCO) program banális katasztrófája
Therac-25: A hibaüzenet, amit senki nem értett
Amikor a király a másodpióta
A világ legnagyobb városa, Csungking

2026/05/13 16:43 · vamsan

Great bugs

Egy számomra „kedves” és közelálló témát szeretnék egy blogsorozat formájában körbejárni, ami ezzel a bon mot-tal foglalható össze:

A program utasításaid és nem szándékaid szerint működik.

„Programs do what you tell them to do, not what you want them to do.”

Mivel a munkám egy jelentős része az ipari (PLC) szoftverfejlesztésről szól, ezért jól ismerem belülről a témát, én (illetve ugye a programom) is produkált már meglehetősen hajmeresztő hibákat; mondjuk a fél hamburgi kikötő áramtalanítása egy mozdulattal (meg egy benézett földeléskábellel).

A sorozat várható és már megírt bejegyzései:

Therac-25: A hibaüzenet, amit senki nem értett
Patriot rakéta: Hogyan ölt meg 28 embert egy tizedesvessző?
Ariane-5: A 370 millió dolláros „copy-paste”.
Boeing 737 MAX / MCAS: Amikor a pénzügyesek helyettesítik a mérnököket
A B-2 Spirit és a pára: Miért nem bírja az esőt a világ legdrágább gépe?
Mars Climate Orbiter: Akkor most mérföld vagy kilométer?
Deepwater Horizon 2010: Amikor a „téves riasztások” igazzá válnak
Intelsat-708: Tech-transzfer és katasztrófa
A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal
A Trans-Szibéria gázvezeték 1983-as robbanása - Az első igazán káros trójai kód
A Stuxnet sztori - Mindössze egy berendezésre írt vírus

2026/04/18 19:59 · vamsan

Kedves olvasóm! Ha már idáig eljutottál az olvasásban, talán joggal feltételezhetem, hogy nem volt teljesen érdektelen számodra ez a bejegyzés. Jaj, le ne ixelj még; nem pénzt akarok tarhálni.

Pusztán annyit kérek, hogy ha van olyan ismerősöd, akivel jót tudnál vitatkozni az itt leírtakról, vagy csak simán megosztanád vele, kérlek, ne késlekedj!

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt.

Ha szeretnéd a bejegyzést kinyomtatni, vagy önálló formában menteni, ennek a legegyszerűbb módja a PDF formába konvertálás. Ezt a jobb oldali, fentről negyedik (Adobe) ikonnal teheted meg.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található. A blog helyekhez köthető bejegyzései a google.maps térképen is megtalálhatók: A világ valódi csodái. A mostanában a blogon megjelent írások a főoldalon jelennek meg.

2025/07/20 08:26

Források

Wikipedia: Alpesi kőszáli kecske (magyar)
Wikipedia: Gran Paradiso National Park (angol)
viralnova.com: What An Amazing Dam. Wait… What’s That? Are Those…? No Way!
unofficialnetworks.com: Amazing Herd of Goats Are Now Climbing Around a Near Vertical Dam Wall In Northern Italy
dailymail.co.uk: The death-defying goats that don't give a dam! Animals scale Italian lake's near-vertical barrier to lick stones for their minerals

2014, Olaszország, Gran Paradiso Park, kecske, tériszony, bizarr, só, világjáró, park, nemzeti park, gát, víztározó

Bejegyzésmegtekintések száma: 0

start

vamsan@undisclosed.example.com (vamsan) — Thu, 28 May 2026 17:24:29 +0000

bolyongó

Üdvözöllek a bolyongón!

Szolgálati közlemény: A bolyongó / régi nevén passport újraindul.

Passport blog ajánló

Ebolajárvány Kongóban

A magyar (és általában az európai) sajtó ingerküszöbét a távoli afrikai járványok – például a mostani kongói ebola – ritkán érik el, mindaddig, amíg nem jelentenek közvetlen fenyegetést a kontinensre. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) elemzése szerint Európára nézve ez a kockázat jelenleg nagyon alacsony. Az ebola nem terjed a levegőben (mint a Covid-19 vagy az influenza), kizárólag a betegek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján adható át, így a nemzetközi behurcolás esélye minimális. Tovább >>

2026.05.28

Amikor egy naperőmű teszi oázissá a sivatagot

Kínában, a Tibeti-fennsíkon, ami egy sivatagos, sziklás, kietlen vidék, a Góbi-sivatag sarkában telepítették a világ egyik legnagyobb naperőművét, a Talatan naperőműparkot. A hatalmas nap-panelokat tisztítani kell, a csorgalékvíz és a sivatagtól védett körülmények viszont kedveztek a növényeknek; azok lassan túlnőtték a panelokat. Mi ilyenkor a megoldás? Hát persze, hogy a biofűnyíró; a birka. Tovább >>

2026.05.13

Boeing 737 MAX / MCAS

A Boeing 737 MAX/MCAS története az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb repülési válsága, amely rávilágított a vállalati kultúra és a biztonsági szabályozás végzetes hiányosságaira. Tovább >>

2026.05.05

Csernobil árnyéka: Negyven évvel a katasztrófa után

Négy évtized telt el azóta, hogy 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű negyedik blokkja felrobbant, előidézve a történelem legsúlyosabb polgári nukleáris balesetét. Bár a fizikai romokat már régen egy gigantikus acélszarkofág fedi, a katasztrófa láthatatlan öröksége ma is velünk él. A radioaktív izotópok, mint a cézium-137, lassan feleződnek, de a természet körforgásába beépülve továbbra is jelen vannak Európa ökoszisztémáiban. Tovább >>

2026.04.26

A Mars Climate Orbiter (MCO) program banális katasztrófája

1999 szeptemberében, közel 10 hónapnyi Mars-utazás után a Mars Climate Orbiter darabokra szakadt és szétégett a Mars légkörében. Egy olyan napon, amikor a NASA mérnökei és az érdeklődők pezsgők társaságában, lélegzetvisszafolytva az ünneplésre készültek. A földi valóság viszont csúnyán visszaköszönt; a kapkodás, a spórolás nem hálálta meg magát, és főleg az a banális tény, hogy a tervezőcsapat egy része a metrikus, a másik viszont az imperiális mértékegységeket használta a munkájához, és erről elfelejtettek egymással egyeztetni. Tovább >>

2026.04.24

Therac-25: A hibaüzenet, amit senki nem értett

A mérnökök komótosan, a maguk módján tesztelik a berendezéseket. Pontosan és megfelelő sorrendben, „két ujjal” pötyögik be az utasításokat, és minden az elvárásoknak megfelelően működik. Aztán szembejön a valóság; a rutinból vágtázó, hibázó és a hibákat villámgyorsan korrigáló operátorokkal. Ha a szoftver erre nem jól reagál, abból problémák adódhatnak. Ha a fejlesztés során túlzott volt a szoftver biztonságába vetett hit, és az egyéb védelmi megoldásokat nem tervezték be, az bizony már tragédiákhoz vezethet. Ez történt a Therac-25 esetében is. Tovább >>

2026.04.19

Amikor a király a másodpióta

Felszállsz a menetrend szerinti KLM Cityhopper Budapest–Amszterdam járatára, és fogalmad se lesz róla, hogy a pilótafülkében, a jobb egyben – azaz másodpilótaként – a holland király vezeti a gépet. Pedig megtörténhet. Tovább >>

2026.04.17

A világ legnagyobb városa, Csungking

Elmentünk meglátogatni a világ legnagyobb városát, Csungkinget (Chongqing). A beszámolóm erről a kirándulásról. Tovább >>

2025.05.06

Blackout Spanyolországban

A tegnapi spanyol áramszünet rávilágított az európai villamos hálózat problémáira, amik egyre súlyosabbá fognak válni, ha nem történik valami érdemi beavatkozás, és egyre több régiót és országot fognak sújtani. Kezdjük egy rövid, de annál felületesebb ismertetéssel, hogy hogyan is működik a villamos hálózat. Tovább >>

2025.04.29

A Dunning-Kruger-hatás

A Dunning-Kruger-hatás (Dunning–Kruger effect) egy pszichológiai jelenség, mely szerint azok az emberek, akiknek kevés tudásuk vagy készségük van egy adott területen, hajlamosak túlbecsülni saját képességeiket. Ezzel szemben azok, akik valóban magas szintű tudással vagy tapasztalattal rendelkeznek, gyakran alulértékelik saját képességeiket. Tovább >>

2025.03.30

Az ekranoplán; ismét a hullámok felett

A Kaszpi-tengeri Szörny, a szovjetek hatalmas és valóban repülő ekranoplánja rettegésben tartotta a nyugati világot, mert senki nem tudta, hogy a szörny vajon mire képes. Mi is az az ekranoplán? Egy olyan repülőgép, ami nem repül magasra, hanem csak a nyílt tenger felszíne fölött néhány méterrel száguld, kihasználva a fizikai törvényszerűséget, a határfelület-hatást, amit az albatroszok és a sirályok már évezredek óta ismernek és használnak. A szörny, és aztán annak az amerikai mása, az MD-160 bár működőképes volt, azonban akkoriban a gépszörnyek irányítása néhány méterrel a vízfelszín fölött komoly – gyakorlatilag megoldhatatlan technológiai kihívást jelentett. Ezek a problémák persze napjainkra már jórészt elhárultak, így várható volt, hogy valaki leporolja a terveket, és újragondolja az ekranoplánok megvalósíthatóságát. Tovább >>

2025. február 13.

A Silk Road hagyatéka

Donald Trump amerikai elnök egyik első határozata volt, hogy 2025 január 21-én kegyelmet adott Ross William Ulbricht-nak, a Silk Road (Selyemút) platform kifejlesztőjének. Ross éppen Tucsonban két életfogytiglan plusz 40 év büntetését töltötte, amire 2015-ben ítélték, így a Silk Road fejlesztéséért végül is 10 évet ült. Tovább >>

2025. január 24.

Bayernturm, a funkcióját vesztett kilátó

A kilátó építése során is aggodalmakra adott okot a keleti oldalon, ugyanis eleinte azt hitték, hogy rakétakilövő állvány épül. Az épületet, mellette étteremmel és szállodával, rögtön hatalmas érdeklődés övezte, „Jól ment a bolt”, a világ minden tájáról érkeztek az érdeklődők, hogy egy pillantást vethessenek a határ berendezéseire és a halálsávra. Tovább >>

2025. január 21.

Basilique Notre-Dame de la Paix, a világ legnagyobb katolikus temploma

Az építkezés alapkövét II. János Pál pápa tette le 1985. augusztus 10-én, azaz az egyházat nagyon nem zavarta a nyomorgó ország szinte összes erőforrását felzabáló projekt. Az agyament projekt 1989. szeptemberben lezárult, 1990. szeptember 10-én fel is szentelte őfelsége a pápa. A templom egyébként igencsak hasonlít a vatikáni példaképére, 24 pillér tartja a hatalmas kupolát az egyterű épület fölött. Az oszlopok némelyikében liftek is találhatók, melyek persze az épület átadása óta nem üzemelnek. Tovább >>

2025. január 13.

Filmes idézetek újratöltve

Kezdjük lazán; elfelejtve a karácsonyi befeszülést és ablakpucolási kényszert, bemenekülünk a kivetítő vagy a tévé elé, és előkaparjuk a régi és sajnos már régen látott kedvenc filmjeinket. A sztorikat, amiknek az összes kanyarját betéve (és akár betépve is) ismerjük, és a szereplők előtt már odavetjük az értő közönségünknek a jól ismert idézeteket. Tovább >>

2024. december 12.

További bejegyzések >>

lablec

vamsan@undisclosed.example.com (vamsan) — Thu, 28 May 2026 16:05:19 +0000

Pusztán annyit kérek, hogy ha van olyan ismerősöd, akivel jót tudnál vitatkozni az itt leírtakról, vagy csak simán megosztanád vele, kérlek, ne késlekedj!

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

ebolajarvany_kongoban

vamsan@undisclosed.example.com (vamsan) — Thu, 28 May 2026 15:55:08 +0000

Ebolajárvány Kongóban

A magyar (és általában az európai) sajtó ingerküszöbét a távoli afrikai járványok – például a mostani kongói ebola – ritkán érik el, mindaddig, amíg nem jelentenek közvetlen fenyegetést a kontinensre.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) elemzése szerint Európára nézve ez a kockázat jelenleg nagyon alacsony. Az ebola nem terjed a levegőben (mint a Covid-19 vagy az influenza), kizárólag a betegek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján adható át, így a nemzetközi behurcolás esélye minimális. A globális segélyszervezetek azonban arra figyelmeztetnek, hogy ha a világ magára hagyja a térséget, humanitárius katasztrófa bontakozhat ki Közép-Afrikában.

Mi történt Kongóban?

A Kongói Demokratikus Köztársaságban (KDK) és a szomszédos Ugandában kritikus helyzet alakult ki, miután a nemrég fellángolt ebolajárvány miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett ki. A jelenlegi helyzetet a nemzetközi szervezetek egy „tökéletes viharnak” és katasztrofális válságnak írják le.

Ruampara és Ituri térségében a feldühödött tömegek több ebolakezelő sátrat és klinikát felgyújtottak. Fotó BBC/Reuters

A korábbi nagy ebolajárványok idején hatékonyan használták az újonnan kifejlesztett vakcinákat (például a zaire-ebola ellen). A mostani, északkeleti Ituri tartományból kiinduló járványt azonban a ritkább Bundibugyo-vírustörzs okozza. Erre a specifikus variánsra jelenleg nincs semmilyen jóváhagyott védőoltás vagy célzott terápia. A védekezés így kizárólag a betegek elkülönítésére, a kontaktkutatásra és a támogató orvosi kezelésre korlátozódik. A járvány gócpontja a KDK keleti része, amely évtizedek óta fegyveres konfliktusok és milíciák harcterének számít.

A helyiek – akik egyébként is jórészt írástudatlanok – azt látják, hogy miközben a fegyveres konfliktusok, a brutális éhínség és a többi betegség (például a malária) ellen évtizedek óta alig kapnak külső segítséget, addig az ebola megjelenésével hirtelen hatalmas fehér terepjárók, drága felszerelések és külföldi segélymunkások árasztják el a térséget. Sokan meg vannak győződve arról, hogy a betegséget a politikusok és a segélyszervezetek találták ki, vagy terjesztik, azért, hogy külföldi pénzekhez jussanak, és nem hisznek az ebola veszélyességében. Ráadásul az izolációs központokba zárt betegeket a hozzátartozók nem látogathatják; ha valaki bent meghal, a családok sokszor azt hiszik, hogy a szerveikkel kereskednek. A vészhelyzeti jelentések szerint több kezelőközpontot már súlyos támadások értek.

A legutóbbi május végi események is a következő mintát követik; az ebolában elhunytak teste rendkívül fertőző. A nemzetközi protokoll szerint a holttesteket speciális zsákokban, fertőtlenítve, a hozzátartozók érintése nélkül kell eltemetni. A hagyományos afrikai temetési rítusok alapja a holttest megmosása és megérintése (magyarul a vírus biztos terjesztése). Amikor az orvosok ezt megtiltják, a feldühödött családtagok és fegyveres fiatalok megrohamozzák a kórházakat.

Ruampara és Ituri térségében a feldühödött tömegek több ebolakezelő sátrat és klinikát felgyújtottak, hogy elvigyék a halottaikat vagy a karanténban lévő rokonaikat. Az ilyen támadások során a pánikba esett, igazoltan ebolás betegek közül többen elmenekültek és elvegyültek a lakosság között, ami katasztrofális mértékben gyorsítja a vírus terjedését, illetve a kiszabadított holttestek egészen biztosan terjesztik a kórt.

A Bundibugyo-törzs

A rokonok kimenekítése és a holttestek erőszakos elvitele valóságos járványügyi időzített bomba. Mivel a Bundibugyo-törzs ellen nincs védőoltás, minden egyes erőszakkal hazavitt beteg vagy hagyományos módon eltemetett áldozat újabb tucatnyi embert fertőz meg a családban és a faluközösségben. A humanitárius szervezetek (mint az International Rescue Committee) arra figyelmeztetnek, hogy ha nem sikerül megértetni a helyiekkel a helyzet súlyosságát, ez lehet a történelem egyik legnehezebben megfékezhető ebolajárványa.

Ráadásul amikor a világ legbefolyásosabb országának vezető tisztségviselői – például Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszter – nyíltan megkérdőjelezik az oltások biztonságosságát és átírják a gyermekkori oltási naptárakat, a helyi afrikai álhírterjesztők ezt hivatkozási alapként használják. A nyugati közösségi médiában keringő, intézményekkel szembeni bizalmatlanságot szító narratívák a globális platformokon keresztül eljutnak a kongói és ugandai okostelefonokra is. A helyiek úgy gondolják: „Ha maguk az amerikaiak sem bíznak a saját tudósaikban és az oltásaikban, miért kellene nekünk elfogadnunk azokat?”

A Robert F. Kennedy Jr. fémjelezte MAHA (Make America Healthy Again) mozgalom és a Trump-adminisztráció belpolitikai célú oltáskritikája akaratlanul is fegyvert adott a kongói lázadók és oltásellenesek kezébe. Az amerikai pénzügyi kivonulás és a globális bizalomvesztés együttesen egy olyan „tökéletes vihart” teremtettek Közép-Afrikában, amely miatt a nemzetközi szervezetek tehetetlenül nézik a halálos Bundibugyo-ebola törzs kontrollálatlan terjedését.

Ráadásul egy Kongóban ebolával megfertőződött amerikai missziós orvost, Dr. Peter Staffordot Berlinben kezelnek, és az amerikai sajtóban komoly politikai botrány robbant ki a hazaszállítása körül, ugyanis a Washington Post tényfeltáró riportja szerint az amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) eredetileg egy amerikai, magas szintű biológiai biztonsági laborral rendelkező kórházba akarta szállítani az orvost.

A lap belső kormányzati forrásokra hivatkozva azt állította, hogy a Fehér Ház tisztviselői politikai okokból nem akarták, hogy egy ebolás beteg belépjen az Egyesült Államok területére, ezért elutasították a hazaszállítási kérelmet, így a feladat a németekre hárult. A Fehér Ház szóvivője, Kush Desai, természetesen „teljesen hamisnak” minősítette a Washington Post állításait.

Az ebola

Az ebolavírusok – köztük a Bundibugyo-törzs is – úgynevezett zoonózisok, vagyis olyan kórokozók, amelyek vadon élő állatokban keringenek és egy fertőzött állattal való érintkezés útján képesek átlépni a fajok közötti határt (ezt nevezik „spillover”-nek vagy átlépési eseménynek). A vírus természetes rezervoárjai (hordozói) a kutatások szerint a trópusi gyümölcsevő denevérek (Pteropodidae család). Ezek az állatok képesek hordozni és a vizeletükkel, ürülékükkel vagy nyálukkal üríteni a vírust anélkül, hogy ők maguk megbetegednének.

Vöröskereszt munkatársai egy ebolás áldozatot temetnek a Rwampara temetőben, Rwampara városában, Kongóban, 2026. május 23-án. Fotó: Moses Sawasawa/AP

Az ember ritkán fertőződik meg közvetlenül denevérektől. Gyakori, hogy a denevérek által megrágott, vírusos gyümölcsöket vagy a földre hulló váladékukat más erdei állatok – csimpánzok, gorillák, antilopok, sündisznók – fogyasztják el, amelyek viszont már súlyosan megbetegednek a vírustól.

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén a mélyszegénység és az éhínség miatt mindennapos a „bushmeat” (bozóthús) vadászata és fogyasztása. A hús feldolgozása, nyúzása vagy darabolása közben az ember közvetlenül érintkezik a fertőzött állat vérével és testnedveivel (elég egy apró seb a kézen vagy ha az illető a szeméhez nyúl).

Miután ez az első ember (az úgynevezett „nulladik beteg”) megfertőződik az állattól, a vírus mutálódás nélkül, azonnal képes emberről emberre terjedni a testnedvek útján, beindítva a jelenleg is látható láncreakciót.

Az ebolavírusnak jelenleg 6 ismert törzse (variánsa) van, amelyek mind a Filoviridae víruscsalád Orthoebolavirus nemzetségébe tartoznak.

Bár a köznyelvben mindegyiket ebolának nevezzük, genetikailag és veszélyességüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól. A 6 variáns közül 4 képes megbetegíteni az embert, míg 2 törzs csak állatokra veszélyes.

Zaire-ebolavírus (EBOV)

Veszélyesség: A legveszélyesebb és a legtöbb halálos áldozatot követelő törzs.
Mortalitás: 60–90% közötti halálozási arány.
Híres kitörések: Ez okozta a történelem legnagyobb, 2014–2016-os nyugat-afrikai járványát.
Oltás: Ez az egyetlen törzs, amely ellen már létezik teljes körűen jóváhagyott, rendkívül hatékony védőoltás (az Ervebo).

Szudán-ebolavírus (SUDV)

Veszélyesség: Magas kockázatú, emberre kifejezetten veszélyes törzs.
Mortalitás: Körülbelül 40–60%.
Legutóbbi fellángolás: Ez a törzs súlyos járványt okozott Ugandában 2022 végén.

Bundibugyo-ebolavírus (BDBV)

Veszélyesség: Ritkább, de agresszív törzs; ez a variáns a jelenlegi, 2026-os kongói és ugandai kitörést is okozza.
Mortalitás: 30–50% közötti.

Taï-erdei ebolavírus (TAFV)

Veszélyesség: Rendkívül ritka. Mindössze egyetlen embernél mutatták ki a történelem során (1994-ben Elefántcsontparton), aki egy fertőzött csimpánz boncolása közben kapta el a vírust, de megfelelő kezeléssel túlélte.

Emberre (eddig) nem veszélyes törzsek:

Reston-ebolavírus (RESTV)

Története: Fülöp-szigetekről származó kutatási majmokban azonosították először egy amerikai laboratóriumban (Reston, Virginia).
Hatása: A majmokat elpusztítja, és bár laboratóriumi dolgozók megfertőződtek vele (amit a szervezetükben az antitestek mutattak), egyetlen emberben sem okozott semmilyen tünetet vagy megbetegedést.

Bombali-ebolavírus (BOMV)

Felfedezése: Ezt a legfiatalabb törzset 2018-ban azonosították Sierra Leonéban, kizárólag denevérek szervezetében.
Hatása: Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy képes lenne megfertőzni vagy megbetegíteni az embert vagy más emlősöket.

Hogyan segít a Covid-19 tapasztalata az Ebolával szemben

A nemzetközi kutatócsapatok már most is pontosan a Covid-19 alatt tökéletesített technológiákat alkalmazzák az új ebolajárvány megfékezésére. Az ebola elleni harcban két fő technológiai platformot vetettek be, amelyeket a Covid-19 világjárvány tett híressé:

Az mRNS-platform: A Pfizer/BioNTech és a Moderna által használt eljárás óriási előnye a gyorsaság. Kínai kutatók nemrég mutattak be egy olyan széles spektrumú mRNS-vakcinát, amely állatkísérletekben hosszú távú védelmet nyújtott a legveszélyesebb ebolatörzsek – köztük a Kongóban tomboló Bundibugyo-variáns – ellen is.

Az adenovírus-vektoros platform: Az Oxfordi Egyetem kutatói (akik az AstraZeneca Covid-oltását is fejlesztették) bejelentették, hogy ugyanazt a hordozóvírus-technológiát használva már elkezdték legyártani a Bundibugyo-specifikus vakcinajelöltjüket.

A technológia lényege mindkét esetben az, hogy nem magát a veszélyes vírust kell legyártani és legyengíteni, hanem csak annak genetikai kódját (egy ártalmatlan tüskefehérje tervrajza volt ez a Covid-19 esetében, az ebolánál ennek a megfelelője a glikoprotein (GP)) kell bejuttatni a szervezetbe. Ezek szinte napok alatt áttervezhetők bármilyen új törzsre.

Normális esetben egy új védőoltás vagy gyógyszer kifejlesztése 5-10 évig tart. Mivel azonban globális egészségügyi vészhelyzet van, a hatóságok és a kutatók (a Covidhoz hasonlóan) párhuzamosan végzik a fázisokat, hogy felgyorsítsák a folyamatot.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a fejlesztők az alábbi hivatalos menetrenddel számolnak: Az Oxfordi Egyetem és az Indiai Szérumintézet (SII) együttműködésének köszönhetően az első embereken végzett klinikai biztonságossági vizsgálatok (Phase I) már 2026 nyarán megkezdődhetnek. A WHO hivatalos előrejelzése szerint legkorábban 6-9 hónap múlva állhat rendelkezésre olyan kísérleti vakcina, amelyet tömegesen is be lehet vetni a kongói és ugandai járványövezetben.

Mi vezetett a korábbi járványok megszűnéséhez?

Mivel a 2022-es ugandai (Szudán-törzs) és a legutóbbi 2025-ös kongói járvány idején sem állt rendelkezésre azonnal bevethető, engedélyezett tömeges védőoltás az adott altípusokra, a megfékezésük tisztán a klasszikus, szigorú járványügyi intézkedéseken alapult. A sikerhez a következők vezettek:

Azonnali és transzparens kormányzati reakció

A 2022-es ugandai kitörésnél az ország vezetése nem titkolta el a helyzetet. Azonnal zárlat alá helyezték a gócpontnak számító Mubende és Kassanda körzeteket, megtiltották a be- és kiutazást, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el, és bezárták a szórakozóhelyeket.

A lakosság együttműködése

Ellentétben a mostani helyzettel, a korábbi sikeres védekezéseknél a helyi közösségek elfogadták a szabályokat. A hatóságok felvilágosító kampányokat indítottak, a templomokban és piacokon kötelezővé tették a kézfertőtlenítést és a lázmérést. Az elnök nyilvánosan felszólította az embereket a hagyományos afrikai kézfogás és ölelés mellőzésére.

Agresszív kontaktkutatás

Minden egyes fertőzött esetében felkutatták az összes embert (családtagokat, munkatársakat, utastársakat), akikkel az illető a tünetek megjelenése óta érintkezett. Őket hatóságilag 21 napos kötelező karanténba zárták és megfigyelték.

Biztonságos temetések

Sikerült elérni, hogy a hozzátartozók lemondjanak a holttest hagyományos megmosásáról. Speciálisan kiképzett vöröskeresztes és egészségügyi csapatok végezték a fertőzött áldozatok azonnali, zárt temetését.

A 42 napos szabály

A WHO protokollja szerint egy ebolajárványt akkor lehet hivatalosan lezártnak nyilvánítani, ha az utolsó ismert beteg meggyógyulása vagy halála után 42 napig (ami a vírus maximális lappangási idejének a kétszerese) egyetlen új esetet sem regisztrálnak az országban. Ezt Ugandának 2023 januárjában, a KDK-nak pedig legutóbb 2025 decemberében sikerült teljesítenie.

Helyi lakosok figyelik, ahogy a Vöröskereszt munkatársai alakzatban vonulnak, miközben fertőtlenítik a Rwampara Általános Kórházat, mielőtt csütörtökön egy ebolás áldozat holttestét kezelnék a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri tartományának Bunia közelében. Fotó: Gradel Muyisa Mumbere/Reuters

Mi történik, ha egy ebolás beteg repülőre száll?

Az ebolavírus az emberi szervezetben kizárólag akkor fertőz, ha a beteg már tüneteket mutat (magas láz, hányás, hasmenés, vérzés). A lappangási időszakban (ami 2-től 21 napig tarthat) a fertőzött személy még egyáltalán nem adja tovább a vírust. A járvány sújtotta kongói és ugandai repülőtereken szigorú testhőmérséklet-mérést és egészségügyi ellenőrzést alkalmaznak. Egy már lázas, tüneteket mutató beteget jó eséllyel fel sem engednek a gépre.

Ha valaki a repülőúton rosszul lesz, a légitársaságoknak szigorú protokolljuk van a beteg elkülönítésére, a mosdó lezárására és a többi utas védelmére. Az európai repülőtereken az ilyen gépeket azonnal karantén alá helyezik. Az ebola nem terjed a levegőben. Ha egy beteg mellett ül valaki a repülőn vagy elmegy mellette a folyosón, nem fogja elkapni a betegséget. Nem terjed tüsszentéssel, köhögéssel és érintéssel (ha az illető bőre száraz és nincsenek rajta testnedvek).

A vírus kizárólag a fertőzött testnedvekkel (vér, hányadék, széklet, vizelet, nyál, anyatej, ondó) való közvetlen érintkezéssel terjed, és ezeknek be kell jutniuk a másik ember szervezetébe (például a nyálkahártyákon – szem, száj, orr – vagy a bőr apró sérülésein keresztül).

A repülőgépen ahhoz, hogy valaki megfertőződjön, az kellene, hogy közvetlenül érintkezzen egy súlyos tüneteket mutató beteg hányadékával vagy vérével, majd azzal a kezével a saját szemébe vagy szájába nyúljon.

A legutóbbi bejegyzések a blogon

2026/05/13 16:43 · vamsan

Great bugs

Egy számomra „kedves” és közelálló témát szeretnék egy blogsorozat formájában körbejárni, ami ezzel a bon mot-tal foglalható össze:

A program utasításaid és nem szándékaid szerint működik.

„Programs do what you tell them to do, not what you want them to do.”

A sorozat várható és már megírt bejegyzései:

Therac-25: A hibaüzenet, amit senki nem értett
Patriot rakéta: Hogyan ölt meg 28 embert egy tizedesvessző?
Ariane-5: A 370 millió dolláros „copy-paste”.
Boeing 737 MAX / MCAS: Amikor a pénzügyesek helyettesítik a mérnököket
A B-2 Spirit és a pára: Miért nem bírja az esőt a világ legdrágább gépe?
Mars Climate Orbiter: Akkor most mérföld vagy kilométer?
Deepwater Horizon 2010: Amikor a „téves riasztások” igazzá válnak
Intelsat-708: Tech-transzfer és katasztrófa
A Davis-Besse atomerőmű esete a vírussal
A Trans-Szibéria gázvezeték 1983-as robbanása - Az első igazán káros trójai kód
A Stuxnet sztori - Mindössze egy berendezésre írt vírus

2026/04/18 19:59 · vamsan

Pusztán annyit kérek, hogy ha van olyan ismerősöd, akivel jót tudnál vitatkozni az itt leírtakról, vagy csak simán megosztanád vele, kérlek, ne késlekedj!

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt.