Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


passport:a_balnakat_lelovik_ugye

A bálnákat lelövik, ugye?

A bálnaháború már hosszú ideje dúl a Föld óceánjain, az egyik oldalon a Greenpeace és az annál radikálisabb szervezetek, például a Sea Shepherd, a másik oldalon pedig Norvégia, Izland és Japán bálnavadász-cégei vívják ezt harcot.

Előzmények

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (angolul International Whaling Commission, IWC) egy nemzetközi szervezet, mely a „Bálnavadászat nemzetközi szabályozásáról szóló egyezmény”  (International Convention for the Regulation of Whaling – ICRW) betartását felügyeli.

Az ICRW-t először Washingtonban írták alá az akkori tagok, 1946. december 2-án. A bizottság tagsága 1982-ben elfogadott egy bálnavadászati moratóriumot, mely megtiltotta a tengeri emlősök kereskedelmi célú vadászatát, és a kisszámú vadászati kvótát engedélyezett a tradicionálisan bálnavadászatból élő őslakosok számára és a tudományos célú kutatásokra.

Norvégia és Izland nyíltan megtagadta az IWC moratóriumát és saját kvótákat ad ki továbbra is a vadászatra, míg Japán a tudományos célú vadászati kvótákkal kezdett el trükközni és teszi ezt a mai napig is.

Napjainkban

Japán továbbra is azzal a viccbe hajló érveléssel vadássza le a bálnákat, hogy a gyilkolászásnak a tudomány a célja, nem pedig a szusi-feltét. A tudományos kutatással egyébként Japán pont a moratórium szükségtelenségét szeretné bizonyítani.

Mindenesetre például az AFP érdeklődő riportereit rövid úton elhajtották a japán Institute of Cetacean Research  „kutató intézetből”, amikor azok az intézet tevékenysége után szerettek volna érdeklődni.

„Az intézetnek nincs valódi érve, mely igazolná a tevékenységét” – állítja Junichi Sato, a japán Greenpeace ügyvezetője – „ha ezer bálna megölése után sem jutottak elegendő tudományos információhoz, akkor a további vadászat célja nem a tudományt szolgálja. Ez a japán büszkeség része. Nagyon nehéz ebből meghátrálni”

A kutatás tárgya és a kutatási eredmények dokumentuma, kép: raeside cartoons

A bálnahús ráadásul tele van az emberi egészségre veszélyes szennyeződésekkel, a húsban jellemzően igen magas a higany és a poliklórozott bifenilek (PBC-k) és dioxinok koncentrációja – különösen a Beluga- és Globicephala-fajok esetén. Ezeknek a vegyi anyagoknak a tengerekbe jutattásában feltehetően japánnak is komoly érdemei lehetnek.

Oké, kössünk üzletet.. vagy levadászunk, vagy megvárjuk, míg a PCB-k, higany,\\ dioxin és a merülőhálók kinyírnak. Kép: raeside Cartoons

Meglepő, de a japán bálnavadászat már régóta nem gazdaságos. A bálnahús fogyasztása csökken, így a Nemzetközi Állatjóléti Alap (International Fund for Animal Welfare) jelentése szerint a vadászat minden évben tízmillió dollárjába kerül a japán adófizetőknek.

Az eset már a hágai Nemzetközi Bíróság elé került, a döntés 2014-ben várható az ügyben.

Addig a japán flotta tehát az idén is kihajózik, hogy folytassa „tudományos kutatásait”. Nem lesznek egyedül az antarktiszi vizeken. A Sea Shepherd az idén is várni fogja őket, négy hajóval, egy helikopterrel, a három pilóta nélküli drónnal, és több mint száz fős legénységgel. A radikális természetvédők a keményebb ütközetektől sem riadnak vissza, a szó legszorosabb értelmében.

Egy 2010-es összecsapásban az egyik motorcsónakjuk, az „Ady Gil” is elsüllyedt, tavaly pedig azt a stratégiát követték, hogy nem engedték a legnagyobb bálnavadászhajó közelébe az üzemanyag utánpótlást szállító japán tankert. Gyakorlatilag „szendvics” taktikával kergették az őrületbe a japánokat, ugyanis hajójukkal mindig a két japán hajó közé furakodtak.

A „szendvics” taktika

A Sea Shepherd kapitány Paul Watson többször is kijelentette, hogy a japánok a tankolás szándékával eleve nemzetközi szerződéseket sértettek meg, ugyanis az Antarktisz-egyezmény tilt minden ilyen tevékenységet a térségben. A kapitány ellen egyébként több elfogatóparancs is érvényben van, és elég sok kikötőből és országból ki lett már tiltva radikális tevékenysége nyomán.

Az ausztrál kormány is többször kifejtette véleményét a japánokkal szemben, most úgy döntöttek, hogy „élőben” fogják megtekinteni a déltengeri összecsapásokat a Sea Sheperd és a japán flotta között: Greg Hunt, az ausztrál környezetvédelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a határvédelem egy Airbus A–319-es gépet fog az események helyszínére küldeni. „Mindkét félnek tisztában kell lennie azzal, hogy a világ figyeli őket”.

Remélem, a felvételeket azért majd valóban megosztják a világgal. Addig marad a Whale Wars.

Kedves olvasóm! Ha már idáig eljutottál az olvasásban, talán joggal feltételezhetem, hogy nem volt teljesen érdektelen számodra ez a bejegyzés. Jaj, le ne ixelj még; nem pénzt akarok tarhálni.

Pusztán annyit kérek, hogy ha van olyan ismerősöd, akivel jót tudnál vitatkozni az itt leírtakról, vagy csak simán megosztanád vele, kérlek ne késlekedj!

Továbbra is keresek megjelenési lehetőséget az írásaim számára. Ha esetleg van ötleted, ne késlekedj és osszd meg velem! Elérhetőségeim az Impresszumban találhatók.

A passport.blog jelenlegi egyetlen megjelenési lehetősége a Facebook. Ha értesülni szeretnél az új bejegyezésekről, kövesd a Bolyongó Facebook oldalt. Sajnos a Facebook valamilyen, előttem nem ismert okból nem engedi a blognak a „passport” nevet adni.

Eddigi bejegyzések a bolyongó.hu-n

Az összes bejegyzés ABC-be rendezett indexe itt található. A blog helyekhez köthető bejegyzései a google.maps térképen is megtalálhatók: A világ valódi csodái.

2025/07/20 08:26

Források

passport/a_balnakat_lelovik_ugye.txt · Utolsó módosítás: szerkesztette: 127.0.0.1