Hatalmas betonnyilak az USA-ban

Az USA-ban napjainkban is megtalálhatók a jókora betonnyilak, melyek nem olyan rejtélyesek, mint a Nazca-vonalak, de egy letűnt kor feledésbe merült technikai fejlesztéseiről tanúskodnak.

Az Egyesült Államokban 1918-tól indult a légiposta szolgálat, miután a katonai „Army Air Service”-et a posta (United States Postal Service) olvasztotta magába. Az első kilenc évben a háborús Havilland DH.4 típussal repülték az országos hálózatot. 

A munka kezdetben nagyon veszélyes volt, az első 40 pilótából 1919-ben három, 1920-ban kilenc halt meg.

Az 1920-as években indultották a szolgálatást az USA keleti és nyugati partja, konkrétan San Francisco és New York között.  Ezeknek a gépeknek a navigációs műszerezettsége többnyire kimerült egy iránytűben és néhány térképben. A navigációt szinte kizárólag látás után művelték, ez rossz időben és éjszaka szinte lehetetlenné vált.

A posta a szolgáltatás javítására egy javaslatot tett le a kongresszus elé. Az támogatta is az ötletet, így 1924-től megkezdték kiépíteni az útvonal „megjelölőket”, az un. Airmail beacon-okat (légiposta jelzőfények). A rendszer először a wyoming-i Rock Springs, Wyoming és az ohio-i Cleveland között épült ki.

A repülési útvonalon (mármint alatta, a földön) 10 mérföldenként 24 méteres nyilakat öntöttek ki betonból, melyeket sárgára festettek, és melléjük 17 méter magas acéloszlopokat építettek, amikről éjszaka egyrészt megvilágították a nyilakat, másrészt fényjelekkel tájékoztatták a pilótákat helyzetükről. A megvilágított és akadályoktól megtisztított területen a pilóták akár éjszaka is kényszerleszállást hajthattak végre.

A teljes, tervezett San Francisco – New York útvonalon a pilóták 1929-től vehették igénybe ezt a korai navigációs rendszert. 1926-tól egy másik útvonalon, Los Angeles és Salt Lake City között is megkezdték egy hasonló rendszer kiépítését. Az első „navigációs” repülésre 1926. április 17-én került sor egy Douglas egy M-2 repülőgéppel.

A rádiónavigációs rendszerek fejlődése nagyon gyorsan elavulttá tette ezt a rendszert, melynek az utolsó kegyelemdöfést a második világháború kitörése adta. Az acélhiány enyhítésére minden felesleges és kevésbé fontos acélszerkezetet lebontottak, erre a sorsra jutottak a világítótornyok is.

Mára már csak a foltokban még a sárga festék nyomait is magukon viselő betonnyilak maradtak meg az „Airmail beacon” rendszerből.

core77.com: what are these giant concrete arrows across the american landscape
wchsutah.org: AVIATION NAVIGATION ARROWS
wikipedia: Airco DH.4

Bejegyzésmegtekintések száma: 107