{{page>passport:kepes_index}}


{{tablelayout?colwidth="250px"}}
|[[passport:modernkori_bolygo_hollandi|{{:passport:icon:bolygo_hollandi.png|Modernkori bolygó hollandi}}]]|**[[passport:modernkori_bolygo_hollandi|Modernkori bolygó hollandi]]** \\ Azt gondolnánk, hogy napjainkban, amikor már miden négyzetméternyi történést műholdak hada kísér, ezek a legendák már kivesztek, pedig nem. Nem úgy, mint egykor, és nem olyan sötét jóslatú legendákkal övezve, de igenis vannak ma is szellemhajók. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/09/27/modernkori_bolygo_hollandi|itt]], 2018.09.27., Szerző: VS</color>|
|[[passport:veszjelek_a_dakotarol|{{:passport:icon:dakota.png|Vészjelzések a Dakotáról}}]]|**[[passport:veszjelek_a_dakotarol|Vészjelzések a Dakotáról]]** \\ 2018-ban, a szokatlanul meleg nyarat követően a svájci Gauli-gleccserből repülőgép roncsok olvadtak ki, például egy teljes és egészen jó állapotú légcsavar is, melyről a szakértők rögtön megmondják, hogy egy DC–3-as Dakota (pontosabban egy C-53 Skytrooper) alkatrésze volt. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/09/11/veszjelek_a_dakotarol|itt]], 2018.09.11., Szerző: VS</color>|
|[[passport:a_dannenwalde-i_baleset|{{:passport:icon:dannenwalde.png|A dannenwalde-i baleset}}]]|**[[passport:a_dannenwalde-i_baleset|A dannenwalde-i baleset]]** \\ 2002-ben a Berlintől északra, mintegy 80 kilométerre fekvő Dannenwalde környékén egy nagyszabású robbanóanyag mentesítési akcióba kezdtek a német hatóságok, mivel a település környéki erdők művelésre alkalmatlanok voltak a sok – szanaszét heverő – robbanótesttől. Nagyon nem is lepődtek meg a kereső-egységek, amikor egy sekély árokban elföldelve több, mint 270 orosz (M–21 típusú) katyúsa (illetve BM–8 //"GRAD"//) rakétára bukkantak. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/08/15/a_dannenwalde-i_baleset|itt]], 2018.08.15., Szerző: VS</color>|
|[[passport:lepontozva_kinaban|{{:passport:icon:social_credit.png|Lepontozva Kínában}}]]|**[[passport:lepontozva_kinaban|Lepontozva Kínában]]** \\ 2014. június 14-én a Kínai Államtanács egy meglehetősen baljós dokumentumot adott ki „Tervezet a szociális hitelrendszer kialakítására” címmel. A száraz nyelvezetű dokumentum egy társadalmi kísérletet vázolt fel, mely Xi Jinping, a kínai Kommunista Párt főtitkárának terveit valósítja meg, aki az //„aki egyszer megbízhatatlan, korlátozható”// elvet vallva adta ki az utasítást a szociális hitelrendszer kialakítására.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/08/09/lepontozva_kinaban|itt]], 2018.08.09., Szerző: VS</color>|
|[[passport:csungking_csodai|{{:passport:icon:csunking.png|Csungking csodái}}]]|**[[passport:csungking_csodai|Csungking csodái]]** \\ A város elhelyezkedése a növekedés szempontjából nem a legszerencsésebb, a két folyótól távolabb eső részei már jókora hegyek oldalára kapaszkodnak fel – ezért szokták Csungkingot a „hegyek városa” névvel illetni. A hirtelen növekedés, a kínai mentalitás és a nehézkes terepviszonyok furcsa helyzeteket teremtettek ebben a városban is, ezek közül mesélek el hármat. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/08/01/csungking_csodai|itt]], 2018.08.01., Szerző: VS</color>|
|[[passport:hadsereg_romokbol|{{:passport:icon:submarine.png|Hadsereg romokból}}]]|**[[passport:hadsereg_romokbol|Hadsereg romokból]]** \\ Az egyik legkritikusabb fegyvernem az új Bundeswehr számára a tengeralattjáró volt. A második világháború talán leghírhedtebb flottáját a Kriegsmarine állította ki, így aztán az új német tengeralattjárók kapcsán merült fel a legtöbb kétség. A szövetségesek ezt a problémát úgy oldották meg, hogy egyszerűen nem adtak tengeralattjárót a németeknek, és abból indultak ki, hogy nekik a háború után úgy sem maradt egy sem. Tévedtek. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/07/24/hadsereg_romokbol|itt]], 2018.07.24., Szerző: VS</color>|
|[[passport:a_vlagyivosztoki_kitero|{{:passport:icon:vlagyivosztok.png|Anekdoták: A vlagyivosztoki kitérő}}]]|**[[passport:a_vlagyivosztoki_kitero|Anekdoták: A vlagyivosztoki kitérő]]** \\ Aztán egy nap múlva ez is sikerült neki, mármint kijózanodnia, és a nagykövetség telefonos tolmácsolása mellett elmondta, hogy fogalma sincs, hogy hogyan került oda. A követség szívós kutatómunkájának köszönhetően azért lassan összeállt a történet, és az utolsó puzzle-darabka is becsusszant a helyére. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/07/17/anekdotak_1_a_vlagyivosztoki_kitero|itt]], 2018.07.17., Szerző: VS</color>|
|[[passport:a_jennifer_projekt|{{:passport:icon:glomar_explorer.png|A Jennifer projekt}}]]|**[[passport:a_jennifer_projekt|A Jennifer projekt]]** \\ Nyilván nem lett volna túl jó ötlet, hogy a hidegháború kellős közepén a CIA vagy bármely más amerikai hárombetűs kormányügynökség saját néven futtatott volna „mentőprogramot” a tengeralattjáró kiemelésére, így erre a célra egy civil szervezetet, illetve hát a kor „vasemberét” és szupersztárját, Howard Hughes-t bízták meg az igencsak kényes feladattal. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/06/28/a_jennifer_projekt|itt]], 2018.06.28., Szerző: VS</color>|
|[[passport:az_56-os_asztal|{{:passport:icon:56osasztal.png|Az 56-os asztal}}]]|**[[passport:az_56-os_asztal|Az 56-os asztal]]** \\ A padló és a fal is csempézett, bútorok és dekoráció nincsenek, csak egy a sarokba vetett ventilátor próbálja meg feloldani a fehér csempe sivárságát. Semmi különös nincs a képen, azt leszámítva, hogy az előtérben az asztalnál az Egyesült Államok akkori elnöke, Barack Obama ül, vele szemközt pedig a főzős-világjárós műsorok fenegyereke, Anthony Bourdain.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/06/15/az_56-os_asztal|itt]], 2018.06.15., Szerző: VS</color>|
|[[passport:mt_cleese|{{:passport:icon:mt_cleese.png|Mt. Cleese}}]]|**[[passport:mt_cleese|Mt. Cleese]]** \\ // „Ha ki akarod nyírni magadat, de nincs hozzá bátorságod, látogass el Palmerston North-ba, és menni fog a dolog.”// \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/06/07/mt_cleese|itt]], 2018.06.07., Szerző: VS</color>|
|[[passport:a_lifelog_sztori|{{:passport:icon:lifelog.png|A Lifelog sztori}}]]|**[[passport:a_lifelog_sztori|A Lifelog sztori]]** \\ 2003 közepén az amerikai védelmi minisztériumon belül működő DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency; Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége), melynek a nevéhez köthetők olyan „kisebb” fejlesztések, mint az Internet (lánykori nevén ARPANET), vagy a F–117 és B–2 bombázók fejlesztése, egy új projektbe kezdett LifeLog néven. A fejlesztés célja egy átfogó és kereshető elektronikus napló létrehozása volt teljes életekről. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/05/28/a_lifelog_sztori|itt]], 2018.07.26., Szerző: VS</color>|
|[[passport:de_wallen_kirakatai|{{:passport:icon:de_wallen.png|De Wallen kirakatai}}]]|**[[passport:de_wallen_kirakatai|De Wallen kirakatai]]** \\ Amszterdam egyik, ha nem a legismertebb negyede a De Wallen. Négyszáz évvel ezelőtt már minden errefelé vetődő hajó kikötött a város közeli kikötőjében. Akkor ez a városrész egy igazi nyomornegyed volt, az itt lakók a fennmaradt legendák szerint akár némi aprópénzért és heringért is felajánlották feleségeiket egy–egy kósza menetre. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/05/14/de_wallen_kirakatai|itt]], 2018.05.14., Szerző: VS</color>|
|[[passport:luke_skywalker_szigete|{{:passport:icon:skellig_michael.png|Luke Skywalker szigete}}]]|**[[passport:luke_skywalker_szigete|Luke Skywalker szigete]]** \\ A Star wars saga legújabb része (ismét) elkalauzolt minket az Ahch-To bolygóra, Luke Skywalker búvó- és vezekelőhelyére, egy szigetre. A sziget meglepő módon nem CGI generált világ, hanem a valóságban is létezik. Ráadásul űrhajóval sem kell rendelkeznünk megközelítéséhez, mert Írország partjaitól nem messze található a Skellig Michael sziget. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/03/16/luke_skywalker_szigete|itt]], 2018.03.16., Szerző: VS</color>|
|[[passport:az_orosz_szolgalatok_celkeresztjeben|{{:passport:icon:celkeresztben.png|Az orosz szolgálatok célkeresztjében}}]]|**[[passport:az_orosz_szolgalatok_celkeresztjeben|Az orosz szolgálatok célkeresztjében]]** \\ A Szovjetunió időszakában a KGB 13. //„különleges feladatok”// osztályára hárultak ezek a likvidálási feladatok. Akkoriban a részleg két külön laboratóriummal is rendelkezett, az egyikben a fegyvereket, a másikban pedig a mérgeket állították elő. A KGB a birodalom összeomlását követően csak formailag szűnt meg, tevékenységét két szervezet, az FSZB (//Szövetségi Biztonsági Szolgálat//), és a //Külföldi Hírszerző Szolgálat// (SZVR) örökölte meg. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/03/13/az_orosz_szolgalatok_celkeresztjeben|itt]], 2018.03.13., Szerző: VS</color>|
|[[passport:a_millio_dollar_pont|{{:passport:icon:milliondollarpoint.png|A millió dollár pont}}]]|**[[passport:a_millio_dollar_pont|A millió dollár pont]]** \\ A háború végén közel kilencmillió tonna felszerelés maradt a szigeten, nagyjából négy milliárd dollár értékben. Mivel a visszaszállítás Amerikába költséges lett volna, és már csak néhány katona maradt a szigeten, és a felszerelés is már évek óta ott porosodott (vagy inkább pállott) a szigeten, a hadvezetés úgy ítélte meg, hogy nem éri meg mindezt hazaszállítani.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/03/05/a_millio_dollar_pont|itt]], 2018.03.05., Szerző: VS</color>|
|[[passport:projekt_563|{{:passport:icon:sahalintunel.png|Projekt 506}}]]|**[[passport:projekt_563|Projekt 506]]** \\ 1949 végére Lavrentyij Pavlovics Berija állt elő a nagyszerű tervvel, a tizenhárom kilométeres alagút ötletével. Úgy ítélték meg, hogy egy híd katonai sérülékenységével szemben az alagút ellenállóbb és védhetőbb lehet. A Miniszterek Tanácsa 1950-ben írta alá a rendeletet a Tatár-szoros alatti Komszomolszk és Pobedino közötti alagút megépítésére.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/07/26/projekt_563|itt]], 2018.07.26., Szerző: VS</color>|
|[[passport:hogyan_lett_kinanak_repulogep-hordozoja|{{:passport:icon:anyahajo.png|Hogyan lett Kínának repülőgép-hordozója?}}]]|**[[passport:hogyan_lett_kinanak_repulogep-hordozoja|Hogyan lett Kínának repülőgép-hordozója?]]** \\ Előre leszögezem, a történet meglehetősen zavaros és a források néha ellentmondásosak, ami nem csoda, ha a történet résztvevőire tekintünk: Kína, Ukrajna és a Szovjetunió. Egyiküket sem tüntették még ki a sajtószabadságuk kapcsán, és ilyen elismerés nem is igazán várható. Az általam leírt történet a források egy olvasata, nem biztos, hogy minden részletében stimmel – de a végeredmény megmarad így is, Kína szert tett egy szovjet repülőgép-hordozóra.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/02/14/hogyan_lett_kinanak_repulogep-hordozoja|itt]], 2018.02.14., Szerző: VS</color>|
|[[passport:meggypiros_tesla_a_mars_fele|{{:passport:icon:spacetesla.png|Meggypiros Tesla a Mars felé}}]]|**[[passport:meggypiros_tesla_a_mars_fele|Meggypiros Tesla a Mars felé]]** \\ A kilenc Merlin-hajtóműves Falcon 9-ek már bizonyítottak, a kezdeti nehézségek után a booster-ek biztonságosan vissza is tudnak már térni a landolási platformokra, hogy újrahasznosításukkal még elérhetőbbé tegyék az űrrepülést ismét.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/02/08/meggypiros_tesla_a_mars_fele|itt]], 2018.02.08., Szerző: VS</color>|
|[[passport:egy_masodperccel_kesobb|{{:passport:icon:blackout.png|Egy másodperccel később}}]]|**[[passport:egy_masodperccel_kesobb|Egy másodperccel később]]** \\ EMP; három betű, az elektromágneses impulzus rövidítése. EMP nagyon sok esetben keletkezhet, például villámcsapás, szénkefés motorok vagy éppen napkisülés által. Közös jellemzőjük, hogy zavarják az elektromos berendezések működését, illetve a nagyobb energiájú EMP-k ezeknek a berendezéseknek a tönkremeneteléhez is vezethetnek. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/02/02/egy_masodperccel_kesobb_300|itt]], 2018.02.02., Szerző: VS</color>|
|[[passport:eszak_dakota_piramisa|{{:passport:icon:sentinel.png|Észak-Dakota piramisa}}]]|**[[passport:eszak_dakota_piramisa|Észak-Dakota piramisa]]** \\ A létesítményt a piramissal végül – Stanley R. Mickelsen védelmi komplexum néven – 1975. október 1-jén adták át. Aztán négy hónappal később, 1976. február 10-én (más, cinikusabb források szerint mindössze 3 napnyi üzem után) – kongresszusi döntésre – be is zárták. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/01/29/eszak-dakota_piramisa|itt]], 2018.01.29., Szerző: VS</color>|
|[[passport:mazsolabombazok|{{:passport:icon:rosinenbomber.png|Mazsolabombázók}}]]|**[[passport:mazsolabombazok|Mazsolabombázók]]** \\ Egy gyors kirakodást követően ismét elstartoltak Berlin-Tempelhof repülőteréről, hogy egy újabb fordulóval ismét élelmiszert vagy szenet vigyenek a lezárt városba – repülőgépekkel. Három évvel a 2. világháborút követően a Szovjetunió blokád alá vonta a renitens várost, és a szövetségesek nem hagyták magára Berlin lassan mindent túlélő lakóit. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2018/01/08/mazsolabombazok|itt]], 2018.01.08., Szerző: VS</color>|
|[[passport:stairway_to_heaven|{{:passport:icon:starwaytoheaven.png|Stairway To Heaven}}]]|**[[passport:stairway_to_heaven|Stairway To Heaven]]** \\ Tényleg egy lenyűgöző környezetben, meglehetősen extrém túraútvonal ez, az összesen 4000 lépcső a Puu Keahi a Kahoe 850 méter magas csúcsára vezet fel majd kanyarog vissza a tenger szintjére. 1943-ban építettek egy hegyre egy megfigyelő és több átjátszó-állomást, ezeket lehetett megközelíteni a lépcsőn.\\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2017/12/28/stairway_to_heaven_747|itt]], 2017.12.28., Szerző: VS</color>|
|[[passport:japan_uzembehelyezes|{{:passport:icon:japannight.png|Japán üzembehelyezés}}]]|**[[passport:japan_uzembehelyezes|Japán üzembehelyezés]]** \\ Erre szerencsére ott nem volt szükség. Oli gyorsan elővezette az ötletét, hogy gyorsíthatnánk az //„ügymeneten”//, ha áttérnénk a szaké-sör kombóra, és ezt a kívánságát rögtön le is aktivitizte a tulajjal. Japánban ugyanis szinte mindenki kizárólag japánul beszél (csakúgy, mint Spanyolországban spanyolul és a franciáknál franciául), és az általunk alkalmazott angol is csak egyfajta háttérkulissza-zaj volt az eltáncolt kívánságainkhoz, hogy az egész ne legyen azért olyan rettentően komikus, mint a némafilmeken, zongorakísérettel. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2017/12/21/japan_uzembehelyezes|itt]], 2017.12.21., Szerző: VS</color>|
|[[passport:kozmosz954|{{:passport:icon:kosmos954.png|Kozmosz 954}}]]|**[[passport:kozmosz954|Kozmosz 954]]** \\ A Kozmosz–954 felderítő-műholdat 1977. szeptember 18-án indították a bajkonuri Kozmodrómból egy Ciklon–2 hordozórakétával. Feladata az óceán forgalmának a figyelése volt, különös tekintettel a nukleáris tengeralattjárók forgalmazására. Elektromos rendszereit egy BES–5-ös termoelektromos generátor hajtotta meg, mely nagyjából 50 kg urán–235-öt tartalmazott. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2017/12/18/kozmosz954|itt]], 2017.12.18., Szerző: VS</color>|
|[[passport:60_eves_a_trabant|{{:passport:icon:trabant.png|60 éves a Trabant}}]]|**[[passport:60_eves_a_trabant|60 éves a Trabant]]** \\ Az első széria-Trabant, egy P70-es 1957. november 7-én gördült le az akkor még vadonatúj zwickau-i AWZ (Automobilwerk Zwickau) gyártósoráról. Sikermenete egészen 1995-ig tartott, amikor az utolsó Trabant Universal is elhagyta a csődbe omló gyárat. A Trabant egy kor szimbolumává vált, a berlini Fal ikonikus képén is mi más szerepelhetne, mint ez a járgány. \\ \\ <color gray>Eredeti megjelenés: [[https://passport.blog.hu/2017/11/06/60_eves_a_trabant|itt]], 2017.11.06., Szerző: VS</color>|

[[passport:kepes_index_151_175|<< Következő oldal]]  <WRAP rightalign> [[passport:kepes_index_101_125|Előző oldal >>]] </WRAP>