Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


start

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalonElőző változat
Következő változat
Előző változat
start [2026/05/13 17:45] vamsanstart [2026/05/28 17:24] (aktuális) vamsan
Sor 10: Sor 10:
  
 ====== Passport blog ajánló ====== ====== Passport blog ajánló ======
-|**[[passport:passport:talatan_pv_park|Amikor egy naperőmű teszi oázissá a sivatagot]]**  \\  \\ {{  :passport:talatan_pv_park_2.png?160|}} Kínában, Tibeti-fennsíkonami egy sivatagos, sziklás, kietlen vidék, a Góbi-sivatag sarkában telepítették a világ egyik legnagyobb naperőművét, Talatan naperőműparkotA hatalmas nap-panelokat tisztítani kell, a csorgalékvíz és a sivatagtól védett körülmények viszont kedveztek növényeknek; azok lassan túlnőtték panelokat. Mi ilyenkor megoldás? Hát perszehogy a biofűnyíró; birka.  [[passport:talatan_pv_park|Tovább >>]]  \\   \\   2026.05.13|+|**[[passport:ebolajarvany_kongoban|Ebolajárvány Kongóban]]**  \\  \\ {{  :passport:kongo_ebola_2.png?160|}} A magyar (és általában az európai) sajtó ingerküszöbét távoli afrikai járványok – például a mostani **kongói ebola** – ritkán érik elmindaddigamíg nem jelentenek közvetlen fenyegetést kontinensre. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) elemzése szerint Európára nézve ez kockázat jelenleg nagyon alacsonyAz ebola nem terjed levegőben (mint Covid-19 vagy az influenza), kizárólag betegek testnedveivel való közvetlen érintkezés útján adható átígy nemzetközi behurcolás esélye minimális.  [[passport:ebolajarvany_kongoban|Tovább >>]]  \\   \\   2026.05.28|
  
 +|**[[passport:talatan_pv_park|Amikor egy naperőmű teszi oázissá a sivatagot]]**  \\  \\ {{  :passport:talatan_pv_park_2.png?160|}} Kínában, a Tibeti-fennsíkon, ami egy sivatagos, sziklás, kietlen vidék, a Góbi-sivatag sarkában telepítették a világ egyik legnagyobb naperőművét, a Talatan naperőműparkot. A hatalmas nap-panelokat tisztítani kell, a csorgalékvíz és a sivatagtól védett körülmények viszont kedveztek a növényeknek; azok lassan túlnőtték a panelokat. Mi ilyenkor a megoldás? Hát persze, hogy a biofűnyíró; a birka.  [[passport:talatan_pv_park|Tovább >>]]  \\   \\   2026.05.13|
 |**[[passport:boeing_737_max_mcas|Boeing 737 MAX / MCAS]]**  \\  \\ {{  :passport:mcas_4.png?160|}} A Boeing 737 MAX/MCAS története az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb repülési válsága, amely rávilágított a vállalati kultúra és a biztonsági szabályozás végzetes hiányosságaira.  [[passport:boeing_737_max_mcas|Tovább >>]]  \\   \\   2026.05.05| |**[[passport:boeing_737_max_mcas|Boeing 737 MAX / MCAS]]**  \\  \\ {{  :passport:mcas_4.png?160|}} A Boeing 737 MAX/MCAS története az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb repülési válsága, amely rávilágított a vállalati kultúra és a biztonsági szabályozás végzetes hiányosságaira.  [[passport:boeing_737_max_mcas|Tovább >>]]  \\   \\   2026.05.05|
 |**[[passport:csernobil_arnyeka|Csernobil árnyéka: Negyven évvel a katasztrófa után]]**  \\  \\ {{  :passport:csernobil_arnyekaban_3.png?160|}} Négy évtized telt el azóta, hogy 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű negyedik blokkja felrobbant, előidézve a történelem legsúlyosabb polgári nukleáris balesetét. Bár a fizikai romokat már régen egy gigantikus acélszarkofág fedi, a katasztrófa láthatatlan öröksége ma is velünk él. A radioaktív izotópok, mint a cézium-137, lassan feleződnek, de a természet körforgásába beépülve továbbra is jelen vannak Európa ökoszisztémáiban.  [[passport:csernobil_arnyeka|Tovább >>]]  \\   \\   2026.04.26| |**[[passport:csernobil_arnyeka|Csernobil árnyéka: Negyven évvel a katasztrófa után]]**  \\  \\ {{  :passport:csernobil_arnyekaban_3.png?160|}} Négy évtized telt el azóta, hogy 1986. április 26-án a csernobili atomerőmű negyedik blokkja felrobbant, előidézve a történelem legsúlyosabb polgári nukleáris balesetét. Bár a fizikai romokat már régen egy gigantikus acélszarkofág fedi, a katasztrófa láthatatlan öröksége ma is velünk él. A radioaktív izotópok, mint a cézium-137, lassan feleződnek, de a természet körforgásába beépülve továbbra is jelen vannak Európa ökoszisztémáiban.  [[passport:csernobil_arnyeka|Tovább >>]]  \\   \\   2026.04.26|
start.1778694339.txt.gz · Utolsó módosítás: szerkesztette: vamsan