Összehasonlítás

A kiválasztott és az jelenlegi változat között az alábbi különbségek fordulnak elő:

--- passport:hid_a_kwai_folyon [2026/08/12 15:13] – létrehozva - külső szerkesztés 127.0.0.1
+++ passport:hid_a_kwai_folyon [2026/08/12 15:13] (aktuális) – external edit (Unknown date) 127.0.0.1
@@ Sor 1: / Sor 1: @@
+====== Híd a Kwai folyón ======
+A cím után nagyon sokaknak szinte rögtön a film, és annak a fülből kivakarhatatlan zenéje ugrik be, talán ön is önkéntelenül elkezdte fütyülni a strófát.
+Most egymás után két olyan témának is érdekesnek találtam utánaásni, ahol a zseniális filmes feldolgozás mögött valódi és meglehetősen bizarr történet búvik meg. A jövő héten majd Berlinbe látogatunk, de ma irány **Sziám** és **Burma**, azaz Thaiföld és Mianmar, és időben is utazzunk vissza a második világháború zavaros és gyilkos világába.
+{{ passport:kwai_01.png |a filmbéli Kwai-híd}}
+Kezdjük a filmmel a történetet. Illetve ezt már [[http://smokingbarrels.blog.hu/2014/03/25/hid_a_kwai_folyon_the_bridge_on_the_river_kwai|megtette helyettem itt]] a **Smoking barels blog** (Innen üzenem, hogy csípem a stílusát.)
+A film szerint az angol hadifoglyokkal építették fel a japánok a fahidat, amit a film végét egy speciális egység (vigyázat, spoiler) berobbant a folyóba az éppen rajta áthaladó vonattal együtt.
+Nos, a legenda igaz, de csak félig.
+{{ youtube>83bmsluWHZc?large }}
+//
+//
+A hidat egyébként -- itt részben valós a filmbéli cselekmény -- valóban elpusztították, csak nem úgy és nem akkor, ugyanis a háború végén az ott álló acélhidat egy angol bombázó tarolta le.
+Az, hogy a jelenkori híd hátterében a vadonnak már nyoma sincs, nem filmbéli torzítás. A világháború időszakában az a vidék még sokkal vadabb, elhagyatott és mocsaras volt, a civilizáció legcsekélyebb jele nélkül. Hogy akkor mi a fenének kellett oda vonatot építeni, ahol madár éppenséggel igen, de azon kívül senki sem jár?
+A japánok miután a második világháború távol keleti nyitányaként szétbombázták az amerikai támaszpontot, //Pearl Harbor//-t, úgy vélték, hogy őket semmi sem állíthatja meg a terjeszkedésben, és eleinte ez be is jött nekik. Ekkor már a térség szinte összes országát bekebelezték és leigázták. Fő céljuk Kína, Burma és India megszállása és annektálása volt.
+Kínát már a 2. világháború kezdete előtt elkezdték bekebelezni, Mandzsúria és Korea is a kezükön volt ekkor, így itt a befolyási övezetüket próbálták mindenáron kiterjeszteni. A „mindenáron” kifejezés a japánok módszereire nem túlzó, az eleve rettenetesen véres világháborúban is kirívó kegyetlenséggel számoltak le mindenkivel, aki nem az oldalukon állt. Külön érdekesség, hogy Japán ezen tetteivel mind a mai napig nem számolt el, és itt elég a megszállás egyetlen epizódjára, az 1937-es [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Nankingi_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s|nankingi mészárlás]]ra gondolni.
+{{ passport:kwai_02.png |A valódi híd a Kwai folyón, fotó: commons.wikimedia.org}}
+Sziám (Thaiföld) és Malajzia 1941-es, és Szingapúr 1942-es eleste után a Japán előtt megnyílt az út Burma (Mianmar) felé. Burma megszállásának egyik legfontosabb célja Yenangyaung (fogalmam sincs, hogyan kell ezt a nevet kiejteni, nemhogy magyar nyelvre átírni) város olajkútjai voltak, a japán hadigazdaság számára nélkülözhetetlen nyersanyag ugyanis embargó alá esett, azaz nélkülözhetetlen volt számukra az olaj.
+Burmát már majdnem sikerült teljes egészében bekebelezniük, amikor a Midway-i csata lezajlott, ami a japánok csúnya pofáraesésével zárult. Ekkor már nagyon elbízták magukat, úgy érezték, a Távol-Kelet már csak őket illetheti meg, és nem tudtak arról, hogy az Enigmaszerű rejtjelezőkészülékük, a JN--25-ös kódolását már megfejtették az amerikaiak. Akik így a Midway szigetekre telepített támaszpontjuk ellen tervezett japán támadásról már időben értesültek, nem érte őket olyan naivan felkészületlenül, mint Pearl Harbor.
+{{ passport:kwai_09.png |Térképvázlat}}
+Ezzel a japánok a tengerek fölötti uralmukat egyszeriben elbukták, a további invázióikhoz a szárazföldet kellett igénybe venniük. Ott meg nem nagyon volt semmi a dzsungelekben kanyargózó pár saras földúton kívül, ami sok mindenre alkalmas lehet az utánpótlás-szállításon kívül. Nagyon gyorsan össze kellett kötniük a burmai és thai vasúti hálózatot, egy, a vadonon átvágó vonallal.
+Ez volt a Burma-vasút, vagy közkeletűbb nevén a **Halálvasút** (Death Railway). Gyorsan előrántották és leporolták az egyik fiók aljáról az angolok által már egyszer alaposan kidolgozott vasút tervét, amit bár a brittek megvalósíthatatlannak tartottak, a japánok erről másként vélekedtek. Bár a gyarmati megszálló angolok is messze nem úriemberként viselkedtek, az otthont melegétől oly távol az őslakosokkal szemben, a japánok még ennyire sem voltak finnyásak.
+Gyorsan szinte az összes rendelkezésre álló hadifoglyukat a helyszínre terelték, emellett a helyieket tízezer számra szedtek össze is mindenféle trükkökkel és aljasságokkal; volt akiket színlelt szerződéssel csaltak lépre, de olyasmi is előfordult, hogy színházi előadást hirdettek meg és az odasereglő helyiek közül a férfiak rövid úton a vasútépítésen találták magukat.
+{{ passport:kwai_08.png |A Halálvasút nyomvonala, forrás: commons.wikimedia.org}}
+A vasút méteres nyomtávolságúra épült. Nyomvonala Nong Pladuktól indult, és miután az emlékezetes hídon keresztezte a Kwai folyót, annak az egyik mellékága mellett, a Kis Kwai folyó mellett kanyargott Burma határáig. Onnan az addig érintetlen vadonon vágott át Thanbyuzayat-ig, ahol elérte a már létező vasutat.
+A vonalat építőket több táborba osztották szét, és kényszerítették őket, hogy gyakorlatilag a két kezükkel, bármiféle segítség nélkül, csákányokkal és bambuszkosarakkal építsék fel a vonalat. Az orvosi ellátás teljes hiánya a dzsungelben dolgozó emberek többségének a sok szenvedés mellett a halált is elhozta.
+Főleg a monszunidőszakok beköszöntével a dolgozók tömegesen haltak bele a maláriába, kolerába vagy bármely más a dzsungelben fellelhető kórokozóba. Az, hogy hány ember élete árán építették fel ezt a vonalat, tisztázatlan, ugyanis a háború végén a japánok a dokumentációkat is megsemmisítették vagy eltüntették, de vélhetően 16 ezer hadifogoly és 100 ezer ázsiai munkás vesztette életét ebben az esztelen projektben.
+{{ passport:kwai_05.png |A Pokoltűz bevágás (Hellfire pass) napjainkban, fotó: commons.wikimedia.org}}
+A legtöbb életet vélhetően a **Pokoltűz bevágás**ának az építése követelte. A Hintok-tól nem messze emelkedő magaslat esetén az alagút építése lett volna a civilizált megoldás, de hol voltak a japánok a civilizációtól -- ők a felülről nyitott bevágás építése mellett döntöttek, mert így egyidejűleg több ember tudott dolgozni a helyszínen. Dolgozni?
+Csákányokkal és kalapácsokkal törték a rideg sziklát, légkalapácsot csak arra a rövid időre tudtak alkalmazni, míg az tönkre nem ment. A kibontott törmeléket bambusz- és nádkosarakban hordták ki a mélyedésből. A Pokoltűz nevet az ausztrál hadifoglyok ragasztották rá a helyre, mert este, amikor a munkások gyertyafénynél törték a követ, az úgy nézett ki, mint a pokol bejárata. Egy nagyon is valós és evilági pokolé.
+Végül a vasút 1943. október 16-án készült el, de az 1944-ben egymást követő légitámadások ellehetetlenítették a vasút használatát. A háborút követően a vonal középső részét egyszerűen visszabontották, majd évről-évre lassan visszafoglalta a vadon azt, amit elhódítottak tőle. Thaiföldön még csak-csak kihasználták a maradék vonal egy rövidke kis szakaszát, a burmai oldalon viszont minden az enyészeté lett.
+A 90-es években egyre komolyabb érdeklődés mutatkozott meg a túlélő hadifoglyok és főleg leszármazottaik részéről, megpróbálták feltárni és ismertté tenni a történelemnek ezt a feledésbe merült szegletét. Ezekre a törekvésekre a turizmusra egyébként is fogékony Thaiföld nyitottan reagált, a Kwai-folyó (egyébként meglehetősen mindennapos látványt nyújtó) hídja turistalátványossággá lépett elő. Nem messze tőle az áldozatok temetőjét is szépen rendbe hozták, a Pokoltűz bevágásnál -- ahol már sínek sincsenek, csak a csupasz szikla tanúskodik a történetéről -- múzeumot nyitottak.
+{{ passport:kwai_06.png |a Wampo viadukt, fotó: nagatravel.com}}
+A Kwai-folyó hídjától nem messze a sínek egy sziklafalra tapasztott faállványzaton nyugszanak, ez a szakasz, a Wampo viadukt, mint vasúti atrakció lett felavatva. A felújítva szót akartam használni a felavatva helyett, de az nem állta volna meg igazán a helyét. A látványosság, mintegy látványpékség funkciónál; tetszetős és drága, de a beltartalma, na az teljes egészében hiányzik. Az áthaladó vonatok alatt minden eresztékében recseg-ropog a felépítmény, minden pillanatban az összedőléssel fenyegetve. Van [[https://www.youtube.com/watch?v=yRHecqfdWeg|olyan felvétel a Youtube-on]], ahol az egyik utas egy hatalmas porfelleget és csörömpölést rögzített a vonaton a kamerájával, mivel a szerelvény utolsó kocsija leszaladt a sínekről és úgy, a töltésről lefordulva követte a vonatot egy darabon.
+Szóval, ha ön véletlenül pont arra jár, csak óvatosan a megemlékezés utáni vonatozással, válassza inkább az onnan nem messze, [[passport:bambuszvonatok_kambodzsaban|Kambodzsában közlekedő bambuszvonatok]]at, ha autentikusabb és nem olyan direkt //„lehúzó”// élményre vágyik. A Halálvasútról pedig bővebben a Wikipedián [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Thaif%C3%B6ld%E2%80%93Burma-vas%C3%BAtvonal|olvashat, itt]]. Sztálin őrült vasútjáról pedig [[passport:sztalin_elfeledett_vasutja|itt olvashat]], a blogon.
+{{ passport:kwai_07.png |a Wampo viadukt, még egyszer, fotó: panoramio/percyverance}}
+==== google.maps ====
+A Kwai hídja (สะพานข้ามแม่น้ำแคว) napjainkban:
+{{url>https://www.google.com/maps/embed?pb=!1m16!1m12!1m3!1d837.0302120500088!2d99.5034185520496!3d14.040852640068897!2m3!1f0!2f0!3f0!3m2!1i1024!2i768!4f13.1!2m1!1sbridge%20kwai%20thailand!5e1!3m2!1sde!2sde!4v1590425847254!5m2!1sde!2sde" width="600" height="450" frameborder="0" style="border:0;" allowfullscreen="" aria-hidden="false" tabindex="0">}}
+===== Ajánló =====
+Hasonló jellegű bejegyzéseket a **híd** tag alatt talál: {{topic>hid}}
+{{page>passport:lablec}}
+==== Források ====
+Smoking barels: [[http://smokingbarrels.blog.hu/2014/03/25/hid_a_kwai_folyon_the_bridge_on_the_river_kwai|Híd a Kwai folyón / The Bridge on the River Kwai (1957)]] \\ Wikipedia: [[https://en.wikipedia.org/wiki/Burma_Railway|Burma Railway]]\\ Wikipedia: [[https://hu.wikipedia.org/wiki/Thaif%C3%B6ld%E2%80%93Burma-vas%C3%BAtvonal|Thaiföld–Burma-vasútvonal]]\\ Wikipedia: [[https://de.wikipedia.org/wiki/Burmafeldzug|Burmafeldzug]]\\ Atlasobscura.com: [[http://www.atlasobscura.com/places/death-railway-bridge-the-bridge-over-the-river-kwai|Death Railway Bridge]]
+{{tag>történelem halál híd múzeum vasút építészet kényszermunka hadifogoly érdekes_történet munkatábor 2016 2.világháború Japán Thaiföld Sziám Burma Mianmar világjáró Kwai_folyó Hellpass film Yenangyaung JN-25 Halálvasút vasút Nong_Pladuk Thanbyuzayat Hintok}}
+~~NOCACHE~~
+Bejegyzésmegtekintések száma: {{counter|total}}