Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

--- passport:csernobil_arnyeka [2026/04/26 19:49] – [Csernobil árnyéka: Negyven évvel a katasztrófa után] vamsan
+++ passport:csernobil_arnyeka [2026/04/26 20:20] (aktuális) – vamsan
@@ Sor 53: / Sor 53: @@
 A kutatók 2020-ban küldték fel az egyik ilyen gombafaj, a **Cladosporium sphaerospermum** mintáit a **Nemzetközi Űrállomás**ra (//ISS//), hogy kiderítsék, használható-e a gomba sugárvédelemre a világűrben.
-A kísérlethez egy Petri-csészét használtak, amelynek csak az egyik felét vonták be a gombával, a másik felét üresen hagyták. A csésze alá sugárzásmérőket (Geiger-számlálókat) helyeztek, hogy összehasonlítsák az áteresztett sugárzás mennyiségét. Egy mindössze 2 milliméter vastag gombaréteg képes volt a kozmikus sugárzás körülbelül 2%-át elnyelni. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de a kutatók kiszámolták, hogy egy kb. 21 cm vastag //„élő fal”// már elegendő lenne a marsi küldetések során érő sugárzás jelentős részének blokkolásához.
+A kísérlethez egy Petri-csészét használtak, amelynek csak az egyik felét vonták be a gombával, a másik felét üresen hagyták. A csésze alá sugárzásmérőket (Geiger-számlálókat) helyeztek, hogy összehasonlítsák az áteresztett sugárzás mennyiségét. Egy mindössze 2 milliméter vastag gombaréteg képes volt a kozmikus sugárzás körülbelül 2%-át elnyelni. Ez elsőre kevésnek tűnhet, de a kutatók kiszámolták, hogy egy kb. 21 cm vastag //„élő fal”// már elegendő lenne a marsi sugárzás jelentős részének blokkolásához.
 A gomba legnagyobb előnye a hagyományos anyagokkal (például az ólommal vagy alumíniummal) szemben az, hogy él és szaporodik. Ha a pajzs megsérül, vagy több védelemre van szükség, a gombát csak //„etetni”// kell, és magától újratermelődik.